Fažana kis kikötővel rendelkező település a Fažanai-csatorna partján, kb. 8 km-re északnyugatra Pulától. Egykor halászkikötő volt a róla elnevezett csatorna partján, ma pedig olyan üdülőhely, amely gyönyörű strandjairól, tiszta tengeréről és érintetlen természetéről vált ismertté.
Innen hajóval juthat el a szemben fekvő Brijuni-szigetekre, amelyeket nemzeti parkká nyilvánítottak.
Fažana halászfalu jellegének legélénkebb élménye a Riván lévő kis kikötőben érhető el, ahol a csónakok és hálók mellett a halászok művészetéről és szerencséjéről szóló történetek is elkezdődnek. Séta a településen, kilátás a gyönyörű sétányról a Brijuni-szigetekre, pihenő az egyik étterem teraszán vagy a padon, a hullámokkal folytatott beszélgetés... olyan képgyűjtemény, amely mindig emlékezetes marad.
A helyi műkincsek megismeréséhez érdemes felkeresni a Szent Kozma és Damján plébániatemplomot, valamint a jellegzetes loggiával rendelkező Karmeli Boldogasszony román stílusú templomát.
A plébániatemplomban elsősorban Zorzi Ventura 1598-ból származó festménye, az „Utolsó vacsora” tűnik fel, valamint a 16. századi gótikus feszület. A 15. századi freskómaradványok és a 14. századi, gyermekkel ábrázolt Szűz Mária-szobor díszítik a Karmeli Boldogasszony templomát.
A Brijuni Nemzeti Park az emberek, a növény- és állatvilág csodálatos harmóniájának helye. A Brijuni-szigeteken közel 700 növényfajt és mintegy 250 madárfajt jegyeztek fel. Enyhe mediterrán éghajlat teszi kellemessé és gyógyhatásúvá ezt a helyet.
Fažanából a hajó fedélzetéről megfigyelhető, ahogy a szigetek zöld csíkja Veli Brijunná, a 14 sziget legnagyobbikává alakul. Dinoszauruszok nyomai, az ókor és a későbbi évszázadok maradványai, valamint a modern kor emberei alkotásai találhatók ezen a területen. 1893-ban megkezdődött a felemelkedés a „régi osztrák” Paul Kupelwieser iparos, a szigetek tulajdonosának munkájának köszönhetően. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország idején egy legmagasabb kategóriájú, világvárosias nyári üdülő- és gyógyhely kezdett kialakulni és növekedni, és hírnevét egész Európában és a világon terjesztette, egészen a második világháború idején bekövetkezett megszakadásig. Brijuni hírnevét Josip Broz Tito marsall, a volt Jugoszlávia elnökének politikai tevékenysége őrizte meg, aki 1947-ben érkezett először a szigetekre.
Rövid látogatás során a Brijuni-szigeteket a turistavonattal ismerheti meg, amely a természeti szépségek sokféle élményét nyújtja: a Szafari-parkon keresztül, a bizánci castrum mellett haladva, a Verige-öbölben lévő római villánál, valamint más szépségeknél és látnivalóknál.
A Veli Brijunon, közvetlenül a kis kikötő mellett, a „Istra”, „Neptun” és „Karmen” szállodák mellett áll a 15. századi Szent German-kis templom, istriai freskók kiállításával és glagolita feliratok másolataival. A közelben egy természettudományi gyűjtemény, a régészeti múzeum és a „Tito a Brijuni-szigeteken” kiállítás is található.
